Mindannyian találkoztunk már olyan idős emberrel, akinek ragyogott a tekintete, mint egy kisgyereknek. Az ilyen ember - életének meghatározó szakaszaiban - az elmúlástól való félelem helyett az életet, a belső fejlődést a lélek örök fiatalságát választotta.
Hogyan legyünk örökké fiatalok? Erről szól a cikk.
Több kutató foglalkozott az életfázisaink jelentőségével. Ebben a gondolatmenetben Bernard Lievegoed elméletét ötvözöm Ruediger Dahlke mefigyeléseivel.
A holland orvos és pszichiáter, az antropozófia fontos képviselője elkötelezett volt a fejlődési szakaszok jelentőségének figyelembevétele iránt. Neki köszönhetjük az első Waldorf iskolát is. Az ő 7 éves fázisokból álló elméletéhez szeretem társítani Rüdiger Dahlke ma is élő, német pszichiáter megfigyeléseit a térfélváltásról, a növekedéseinkről és a sorsunkat meghatározó egyéb elvekről.
A fentiek alapján az örök fiatalság titkát abban látom, ahogy az életválságainkból kijövünk.
Hogyan kapcsolódnak az életválságaink az örök fiatalsághoz?
Alig rakjuk össze magunkat a kamaszkor válságaiból, máris érkezünk a felnőtt élet kezdésének válságába.
Amikor már belejövünk a felnőtt élet lendületébe, megérkezik az életközepi válság. Ez utóbbiból kettő is lehet: a harmincasra váltás éveiben először és valamikor negyven fölött másodszor.
A visszafiatalodás vágya e két utóbbi válság idején nagyon erős.
"Mit nem csináltam meg, aminek ideje lett volna; jól csináltam-e, amit eddig csináltam; helyemen vagyok-e?" Stb.
Ilyenkor könnyen magunkkal ránthatnak a test fiatalságának illúzióját ajánló reklámok termékei és szolgáltatásai.
Akinek sikerül befelé figyelve a visszafiatalodás útját a lélek megújulásában, a gyermeki, örök kíváncsiság, nyitottság és tanulás útjában megtalálni, arra boldog öregkor vár.
És a belső visszafiatalodás jó eséllyel kívülről is látszik majd, mint a bevezetőben megjelenített idős emberek tekintetében...
A téma tanulmányozására ajánlom Bernard Lievegoed és Ruediger Dahlke írásait, gyakorlati alkalmazásra pedig a coachingot:
Vanyovszki Mária
Comentários