Azt mondják, gyerekkorom óta nagyon tudtam jól dicsérni, amit a jó kommunikációs készségemre, az empátiámra és az önmagammal való belső kommunikációm hatékonyságára vezetek vissza. Vezetőként is gyakran alkalmaztam és tapasztaltam a jó dicséret erejét. Mindannyian vágyunk ugyanis az elismerésre. Ez az egyik legerősebb motivációnk lehet. Egy jól időzített, őszinte dicséret növelheti az önbizalmunkat és erősítheti a kapcsolatainkat. Mégis sokan zavarba jönnek, amikor dicséretet kapnak, sőt, néha el sem hiszik, hogy őszinte elismerésben van részük. Mások pedig nehezen találják a megfelelő szavakat, amikor kifejeznék elismerésüket. A kettő gyakran össze is függ.
Pedig a jó dicséret tanulható, és érdemes tudatosan gyakorolni.
Hogyan és miért érdemes fejleszteni, ezekről szól a cikk.
Miért nehéz fogadni a dicséretet?
Több kutatás is kimutatta, hogy az önértékelési problémákkal, szorongással küzdők hajlamosak elutasítani vagy lekicsinyelni a kapott dicséreteket. Egy 2010-es tanulmány szerint az alacsony önértékelésű emberek gyakran disszonanciát élnek meg, amikor pozitív visszajelzést kapnak, mert az nem illeszkedik a belső énképükhöz. (Wood, J. V. et al., 2010)
Ha valaki például úgy gondolja magáról, hogy „nem elég jó”, akkor egy „Nagyon ügyes vagy!” dicséretet akár elutasítóan is fogadhatja: „Áh, ez semmiség volt...” Ez pedig hosszú távon azzal járhat, hogy az illető még inkább elkerüli a helyzeteket, ahol elismerésben részesülhetne.
Hogyan és miért érdemes változtatni, erről korábban írtam itt: "Vágyom az elismerésre, de a dicséretet nem tudom fogadni"
Hogyan dicsérjünk jól?
A közösségi médiában végzett felmérésem alapján egyénként eltérően élhetjük meg, milyen a jó és hatékony dicséret. Pszichológiai kutatások ugyanakkor egy fontos felismerésre rámutattak, amire - különösen gyerekeknél - érdemes figyelnünk.
A dicséret akkor hatékonyabb, ha nem az adottságokat, hanem az erőfeszítést és a fejlődési folyamatot ismeri el.
Carol Dweck, a Stanford Egyetem pszichológusa kutatásai szerint a „rögzült szemléletmóddal” (fixed mindset) rendelkező emberek hajlamosak úgy gondolni, hogy a képességeik veleszületettek és változtathatatlanok. Ha például egy gyerek mindig azt hallja, hogy „Te vagy a legokosabb!”, az azt sugallhatja számára, hogy az intelligencia egy állandó tényező. Ezzel szemben, ha azt mondjuk: „Nagyon kitartóan dolgoztál ezen, és látszik az eredmény!”, az a fejlődési szemléletmódot (growth mindset) erősíti, ami hosszú távon motivációt ad.
A hatékony dicséret három alapszabálya
Az elmúlt évek szakmai és privát tapasztalatai alapján az alábbi három szempontot javaslom érvényesíteni, ha jól és hatékonyan szeretnénk visszajelezni másoknak.
Legyen az elismerés, dicséret:
Hiteles: Akkor dicsérjünk, amikor valóban úgy gondoljuk. Egy erőltetett vagy felszínes dicséret nemcsak átlátszó, hanem visszafelé is elsülhet, mert a másik fél megérezheti az őszintétlenséget. Ha az adott témában a dicséret adója nem hiteles, a bók üres szavakká szelídülhet.
Jól időzített: Sokan megtapasztalhatták már, hogy egy rosszul időzített dicséret visszafelé is elsülhet. A legjobb dicséretek a megfelelő pillanatban érkeznek. Ha például egy nehéz feladat végén kap valaki pozitív visszajelzést, az sokkal erősebben beépül, mint amikor általánosan osztogatjuk az elismerést.
Őszinte, szívből jövő: Egy túlzó vagy mesterkélt dicséret hosszú távon immunissá teheti a fogadó felet az elismerésre. Érdemes a konkrét teljesítményre vagy viselkedésre fókuszálni ahelyett, hogy általános bókokkal árasztunk el valakit.
Példák a jó és rossz dicséretre
❌ „Te vagy a legjobb ebben!” – Ez az állítás lehet, hogy pillanatnyilag jól esik, de hosszú távon teljesítménykényszert alakíthat ki.
✅ „Nagyon jó volt látni, hogy mennyire beleástad magad ebbe a témába!” – Ez a mondat elismeri a befektetett energiát, és ösztönöz további fejlődésre.
❌ „Olyan természetesen beszéltél a prezentáción!” – Ez egy általános megjegyzés, ami nem segíti az illetőt abban, hogy mit érdemes megtartania a jövőben.
✅ „Nagyon érthetően fogalmaztál, és a példáid is jól támogatták a mondanivalódat.” – Itt konkrétumokat emelünk ki, ami visszacsatolást is ad.
Tanulható a dicséret fogadása is!
Nemcsak adni, hanem fogadni is érdemes tudatosan megtanulni a dicséretet. Ha legközelebb valaki elismerően szól rólad, próbáld meg nem elütni vagy lekicsinyelni, hanem egyszerűen csak annyit mondani: „Köszönöm!” Ez nemcsak neked segít az önértékelésed fejlesztésében, hanem annak is, aki dicsért, mert érzi, hogy a szavai célt értek. Erről bővebben írtam itt.
Fejlesztené a kommunikációs készségeket és az önértékelést?
A tudatos dicséret - adóként és fogadóként is - kulcsfontosságú a magabiztos kommunikációban.
Amennyiben szeretné a kommunikáció repertoárját bővíteni és/vagy az önértékelését fejleszteni, egyéni coaching folyamatommal állok rendelkezésre.
Cégeknek pedig ajánlom a kommunikációs tréning lehetőségét.
Vanyovszki Mária
A kutatások forrásai:
Wood, J. V., Perunovic, W. Q., & Lee, J. W. (2010). Positive self-statements: Power for some, peril for others. Psychological Science, 21(1), 123-130.
Dweck, C. S. (2006). Mindset: The new psychology of success. Random House.
Komentarji