A szeretet és a betegségek kapcsolata – pszichoszomatikus megközelítés

A betegségek lelki okaival foglalkozni nemcsak egyre "divatosabb", de tudományosan is egyre inkább megalapozottnak tekinthető. A pszichoszomatika a testi és lelki tényezők kapcsolatát vizsgálva abból indul ki, hogy az érzelmeink, gondolataink és kapcsolataink mélyebb hatással lehetnek az egészségünkre, mint azt korábban feltételeztük. De vajon milyen szerepet játszik ebben a szeretet? És hogyan segíthet a gyógyulásban?

A pszichoszomatika és a betegség lelki háttere

A pszichoszomatika egyik úttörője, Franz Alexander (szül.: Alexander Ferenc Gábor), már az 1950-es években leírta, hogy bizonyos érzelmi állapotok és elfojtott konfliktusok testi betegségek kialakulásához vezethetnek. Később a stresszel és az érzelmekkel kapcsolatos kutatások is megerősítették ezt az összefüggést. Például a krónikus stressz hatására megnövekszik a szervezetben a kortizol szintje, ami gyengíti az immunrendszert és hozzájárulhat különböző betegségek, például szív- és érrendszeri problémák, emésztési zavarok vagy autoimmun betegségek kialakulásához.

Louise Hay és Jacques Martel munkássága alapján sokan úgy vélik, hogy minden betegségnek lehet egy mögöttes lelki oka. Például a szívproblémákat gyakran kötik a szeretet és önszeretet hiányához, míg a torokproblémákat a ki nem mondott szavakhoz és elfojtott érzelmekhez. Rüdiger Dahlke, aki szintén jelentős kutatásokat végzett a pszichoszomatika területén, azt hangsúlyozza, hogy a betegségek egyfajta jelzések, amelyek arra ösztönöznek minket, hogy mélyebb önismeretre és változásra törekedjünk.

A szeretet szerepe a gyógyulásban

Hogyan képes a szeretet csökkenteni a stresszt, erősíteni az immunrendszert és támogatni a szervezet öngyógyító folyamatait?

Kutatások kimutatták, hogy a szeretetteljes kapcsolatokban élő emberek egészségesebbek, gyorsabban gyógyulnak betegségeikből, és hosszabb életet élnek.

Egy 2015-ös tanulmányban (Holt-Lunstad et al.) azt találták, hogy a társas támogatás és a szeretetteljes kapcsolatok akár 50%-kal is csökkenthetik a korai halálozás kockázatát. Egy másik kutatás szerint (Uchino, 2006) a szeretetteljes érintések és az érzelmi támogatás csökkentik a vérnyomást és a stressz hormonok szintjét a szervezetben.

A szeretetnek nem csupán társas kapcsolatokban van szerepe, hanem az önmagunkhoz való viszonyunkban is. Az önszeretet és önelfogadás gyakorlása bizonyítottan csökkenti a szorongást és a depressziót, amelyek gyakran összefüggnek különböző testi panaszokkal. Kristin Neff (2011) kutatásai szerint az önszeretet és az önmagunkkal való együttérzés segíti a mentális jólét fenntartását, és pozitív hatással lehet a testi egészségre is.

A betegség, mint lehetőség az önismeretre

Bár senki sem szeret beteg lenni, érdemes egy másik perspektívából is megközelíteni a betegséget: mint egy lehetőséget az önismeretre és a változásra. Mit üzenhet egy betegség? Mit kellene másképp csinálnunk az életünkben? Gyakran a test olyan jelzéseket ad, amelyeket a tudatos énünk figyelmen kívül hagyott.

Az alábbi kérdéseket érdemes feltenni magunknak betegség esetén:

Mit nem engedtem meg még magamnak magamból?

Mennyire ismerem magam, fogadom el a bugyraimmal együtt és tudom szeretni?

Hogy állok a többi emberhez? Az ítélkezéseimhez? Az elfogadásukhoz? 

Milyen az életem? Mennyire vagyok közel magamhoz? Mennyire engedem meg magamnak, hogy egyre jobban élvezzem és szeressem az életem? 

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a betegségek komplex folyamatok, és nem pusztán lelki okokra vezethetők vissza. Az egészség megőrzésében és a gyógyulásban a tudományos orvoslás, a megfelelő életmód, és a mentális jólét egyaránt fontos szerepet játszik.

Ahogy egyik orvos barátom mondta: a lelki tényező olyan mint egy manó, aki eldobott egy kis hógolyót. De onnantól, hogy a lavina elindult, a lavina megállításához nem elég azonosítani, mi dobta el a hógolyót. 

Összegzés

A szeretet és a betegségek kapcsolata összetett, de egyre több kutatás támasztja alá, hogy a szeretetteljes kapcsolatok, az önelfogadás és a stresszkezelés hozzájárulhatnak az egészség megőrzéséhez és a gyógyuláshoz. Bár a szeretet önmagában nem csodaszer, érdemes tudatosan figyelni arra, hogy hogyan áramoltatjuk magunkban és környezetünkben. Ha ezt megtesszük, az nemcsak testi, hanem lelki egészségünkre is pozitív hatással lehet.

___

Források:

• Holt-Lunstad, J., Smith, T. B., & Layton, J. B. (2015). Social Relationships and Mortality Risk: A Meta-analytic Review. Perspectives on Psychological Science.

• Uchino, B. N. (2006). Social Support and Health: A Review of Physiological Processes Potentially Underlying Links to Disease Outcomes. Journal of Behavioral Medicine.

• Neff, K. (2011). Self-Compassion: The Proven Power of Being Kind to Yourself. HarperCollins.

___

Ha szeretne coach folyamatban fejlődni, várom üzenetét:

Vanyovszki Mária

maria.vanyovszki@gmail.com

vanyovszkimaria.hu