Hatékony változtatásra azután leszünk képesek, hogy előbb szeretettel elfogadjuk azt, ami van.
A tagadás, a düh, az alkudozás, a bánat/lehangoltság és az elfogadás szakaszai a gyásszal kapcsolatosan váltak ismertté. Ma már tudjuk, hogy ezekkel bármilyen elengedési folyamatban szemesülhetünk.
Az is fontos, hogy ezek nem fix állomások valamiféle lineáris idővonalon, hanem csak iránymutatók, amik segítenek keretbe helyezni azt a beazonosíthatatlan érzelemgomolyagot, amin átmegyünk.
Ezekkel az érzésekkel szembetalálhatja magát bárki, akinek valami olyan történik az életében, ami az addigi életét felforgatja: betegség, költözés, munkahely megszűnése, barátok, családtagok távolra költözése. Stb.
Lehet ez akár egy pozitív változás is: összeköltözés, házasság, gyerek születése, felnövő gyerekek kirepülése a házból. Stb.
Hasonló érzelmi folyamatokat azonosíthatunk be akkor is, amikor valaki benne tesped a változatlanságban és bár nem érzi jól magát az életében, nem tud/bír/akar változtatni.
Ilyenkor is érdemes magunkba nézni, hogy az alábbi érzések jelen vannak-e:
- tagadás: „Nincsen nekem semmi bajom!”
- düh: „A főnök/a kolléga/a házastárs/az ország vezetése a hibás!”
- alkudozás: „Jól van az úgy; Nem lehet ezen változtatni, mert…”
- bánat/lehangoltság/depresszió: „Semminek nincs értelme! Minek egyáltalán felkelni!”
Hatékony változtatásba akkor tudunk kezdeni, amikor felismerjük és elfogadjuk szeretettel, hogy ez van. Végigmenve a hibáztatás (önhibáztatás és mások hibáztatása) majd a megbocsátás fázisain jutunk el a szeretetteljes elfogadáshoz.
Ez után tudunk igazán hatékonyan tenni azért, hogy egyre jobb legyen.
_____
Ha szeretne coach támogatásával ránézni az életére, szeretettel várom üzenetét a maria.vanyovszki@gmail.com címemre.
Vanyovszki Mária
Coach | Mentor | Tanácsadó