Mit jelez a szóhasználatban a gyakori "kell"?

Ma a hazaúton a kocsiban rádiót hallgattam: egy filmkritikussal volt beszélgetés. Anno magam is foglalkoztam filmesztétikával, így ott maradt a figyelmem, de a mondanivalóról nagyon hamar átterelődött a nyilatkozó személyére, mégpedig arra, hogy rendkívül sokszor használta a "kell" szót, ami az én fülemet azonnal megüti. Ráadásul olyan kontextusokban, ahol egyáltalán nem, vagy kevésbé indokolt. Pl. hogy a filmkritikát így vagy úgy "kell" írni. Vagy a filmkritikát a film megtekintése után "kell" olvasni. Ezek mind olyan helyzetek, ahol az „érdemes" vagy "ajánlott" szóhasználat bőven elég lenne. Főleg, hogy a nyilatkozó akadémiai közegből érkezett, tud választékosan kommunikálni.

Miért is fordulhat akkor elő, illetve miket jelezhet az, amikor akár magadnál, akár másoknál veszed észre a gyakori "kell"-eket? Erről szól a cikk.

KÉNYSZEREK ÉS ELVÁRÁSOK – Hogyan alakítják az életedet, és hogyan veheted vissza az irányítást?

Az emberek szóhasználatát újságírós időszakomban figyeltem nagyon alaposan. Ugye erről meséltem már, hogy amikor egy interjút szerkesztünk, a felvételt többször visszahallgatjuk és ilyenkor erőteljesen kitűnnek ez ehhez hasonló szófordulatok és ismétlések. Már az egy nagy szakmai tapasztalat volt arra, hogy ezzel érdemes foglalkozni, amikor valaki önismereti, önfejlesztő szándékkal érkezik.

Így a témával a coach munkám első napjaitól intenzíven foglalkozom. Ugye gyakran megyünk úgy segítő szakemberhez (orvos, pszichológus, coach, marketing tanácsadó stb.), hogy mondja meg, "hogy kell" csinálni. Nálam is, a coach üléseken gyakran előkerül ez a kérdés, amire az ügyfelem azt a meglepő választ kapja tőlem, hogy sehogy sem "kell".

Maximum ajánlást tudok tenni, hogy mit hogy érdemes; mire vannak jó tapasztalatatok; de ugye a coach amúgy is abban segít, hogy perspektívaváltó kérdésekkel és egyéb kreatív eszköztárral segítse az ügyfelet a saját megoldásai, felelőssége és tudatos működése felé.

Ha olyan coach-csal találkozol, aki azt mondja, hogy ezt így vagy úgy "kell", onnan szerintem menekülj.

Ez már a meggyőződés veszélyességi kategóriája, amit az előző írásomban fejtettem ki bővebben.

Mi mindent jelezhet, ha valakinél nagyon gyakori a "kell" használata?

Amikor valakinek a szóhasználatában feltűnően gyakori a „kell” szó, az többféle belső állapotra, gondolkodásmódra vagy külső nyomásra utalhat. Az alábbiakban felsorolok pár lehetőséget, ami segítheti a továbbgondolkodást:

1. Külső kényszer és kötelességtudat

Az illető úgy éli meg az életét, hogy a tetteit nem a saját vágyai (a „szeretném” vagy „akarom”), hanem külső elvárások, szabályok és kötelességek diktálják. Úgy érzi, folyamatosan meg kell felelnie a környezetének (család, munkahely, társadalom). Ennek előzménye lehet a gyerekkorban irányába érvényesített beszédmód. Mindig mindent valahogy "kellett" csinálni. És ma is sok mindent azzal a "kell" érzettel végez, a külső elvárás belső kényszerré válhatott.

2. Kontrollkényszer és merev szabályrendszer

Gyakran utal olyan személyiségre, aki belsővé tett, szigorú szabályok szerint él (úgynevezett „kell-szabályok”). Ezek a személyek magukkal és másokkal szemben is maximalisták lehetnek. Nem engedik meg maguknak a rugalmasságot; a dolgoknak egy bizonyos, előre meghatározott módon „kell” történniük. Itt fontos szerepe lehet a drivereknek, azaz a szintén gyerekkorban elsajátított "szabályrendszereknek", ami szerint "kell" élni. A magyar közmondások, és "így szokták" mondatok tele vannak ilyen driver hatásokkal.

3. Áldozatszerep és a felelősség hárítása

A fenti esetek következő fázisa lehet az, amikor az ember már áldozatként viszi a "kell"-jeit tovább. A „kell” használata tudat alatt leveszi a döntés felelősségét a beszélő válláról. Ha valami „kell”, az azt sugallja, hogy nincs választása. Például a „Be kell mennem dolgozni” azt az érzetet kelti, mintha az illető tehetetlen lenne, míg a „Bár fáradt vagyok, bemegyek dolgozni, mert szükségem van a pénzre” már a saját döntés felvállalása. Az áldozataszerep erősödésével az egyén egyre kevésbé tud jól priorizálni, nemet mondani, határokat húzni...

4. Túlterheltség és stressz

Ha valaki nyomás alatt van, és úgy érzi, összecsapnak a feje felett a hullámok, a teendői listája egy hatalmas, nyomasztó „kell-halmazzá” válik a fejében. Ez a szóhasználat a belső feszültség és a fáradtság verbális jele is lehet.

5. Egyszerű nyelvi fordulat (szokás)

Előfordulhat, hogy ez csak egy berögzült nyelvi parazita (töltelékszó), amit az illető anélkül használ, hogy mélyebb tartalom lenne mögötte. Viszont akkor meg azért érdemes erre figyelni, mivel a környezete (párja, gyerekei, barátai) számára adhat tovább olyan kényszereket, ami kommunikációs terheket és egyéb hosszú távú következményeket okozhat a két ember kapcsolatában, ill. ha a másik egy gyerek, az ő személyiségének az alakulásában.

A fentieken túl egyéb háttere is lehet a gyakori "kell" használatnak. Akármi is áll a háttérben, szerintem mindenképp érdemes rajta változtatni. Különösen fontosnak tartanám olyan életszerepekben, ahol a beszélő sok emberre van hatással, pl. tanár, egyéb segítő, szülő, médiában nyilatkozó stb.

Mert igazi kell szerintem kb. csak egy van: amikor WC-re kell menni. A többinél mindig meg lehet találni azt az alternatívát, amitől a nyilatkozó és a befogadó is jobban fogja érezni magát, és azt is tisztábban látja, mi az, amit ő akar. Olyanokat mond helyette, hogy érdemes, ajánlott, ezt szeretném, akarom, úgy döntöttem, választom, szándékozom stb.

Ezzel a témával részletesen foglalkozom a TEREMTŐ NYELV című online elérhető kurzusomban, amit ajánlok szeretettel. A "kell" témája mellett egyéb korlátozó nyelvi fordulatok feloldásával is foglalkozik.

A szóhasználatot fejlesztő tréning 7 videóból és a hozzájuk kapcsolódó PDF gyakorlatokból áll:

1. Amit mondasz, azzá válsz - Írd újra önmagad!

2. Korlátozó szólások, mondások, egyéni hiedelmek feloldása - Új mondatok, új gondolatok, új működés

3. Kényszerek és elvárások - Hogyan alakítják az életed, és hogyan veheted vissza az irányítást?​

4. Önszabotáló gondolatok helyett - Támogató, építő mantrák

5. A saját hang halkítása helyett - Önmegerősítő, magabiztos kommunikáció

6. Nyelvi keretezés - Amikor a szavaiddal jól és jót teremtesz

7. Dicséret és öndicséret - Szeretetnyelv magaddal és másokkal

____

Ha inkább személyesen jönne hozzám coachingra:

Vanyovszki Mária

info@vanyovszkimaria.hu

vanyovszkimaria.hu