A bátorság számomra azt jelenti, hogy szembenézek a félelmeimmel és merek változtatni.
Hetente egyszer elmegyek egy uszodába és leúszok ezer métert. Ez önmagában nem nagy dolog, úsznak mellettem hatvanéves bácsik és hetvenéves nénik is.
Az már talán érdekesebbé teszi a heti eseményt, hogy minden egyes alkalommal egy-két percig rettegek a medence szélén, mire beugrok. Ugyanis nem szeretem a vizet. Nagyon nem. Félek tőle.
Közel 40 éves voltam, amikor elmentem egy oktatóhoz és a nulláról elkezdtem megtanulni úszni. Az elején egyebet sem csináltam, csak álltam a 130 centi mély vízben, a medence szélét tíz körömmel markolva, a fejemmel a víz alatt és bugyborékoltam bele a levegőt.
De nagyon akartam, így előbb-utóbb haladni kezdtem. Kézzel. Lábbal. Egy idő után már úszásnak lehetett nevezni, amiket művelek. Mellúszás, hátúszás, gyorsúszás, pillangó.
Az, hogy egy ilyen tényleges, zsigeri rettegéssel szembenézek hetente, nemcsak a testemet edzi, hanem a lelkemet is, hogy merjek mindig belemenni. Arccal…
Minden héten a Duna Arénában.
És neked? Neked mit jelent a bátorság?
___________