Kinek mit jelent a stressz, és hogyan tehetünk hétköznapi emberként a stresszmentes mindennapokért, ezekről szól a cikk.
A minap megkérdeztem M.-tól, (szerelmem gimis lánya), mi jelenleg a legnagyobb stressz az életében. Miután elmesélte az egyik vizsgájával kapcsolatos élményeit, ő is visszakérdezett. Magam is rácsodálkoztam a válaszomra: napok óta nem találtam a kardigánom övét, amit az anyukám horgolt, és per pillanat ez okozta a legnagyobb stresszt.
Tudom, boldog ember vagyok…
Tíz évvel ezelőtt, amikor a cég által nyújtott coachom arról beszélt, hogy a mindennapjainkban a stressz okozza a legtöbb szenvedést, néztem, hogy ez mekkora marha. Előző alkalommal vettünk végig egy húszas listát a legnagyobb életválságokról, amikből én éppen kipipáltam nyolcat, de a két haláleset az összes többit felülírta.
“A gyász okozza a legnagyobb szenvedést.” - gondoltam magamban.
A gyász valóban mindent felülírhat. Szinte nevetségessé válnak olyan helyzetek, amik korábban esetleg stresszt, kényelmetlen helyzeteket és elviselhetetlennek érzett lelkiállapotokat okoztak.
A két állapotot úgy hasonlítanám össze, hogy a gyászban olyan, mintha levágnák a két karom, meg a két lábam, és teljesen tehetetlenül szenvedek ebben a valóságban.
A napi stresszek pedig olyanok, mintha picike tűkkel szurkálnák a végtagjainkat.
Nem vészes, végül is nem vágják le semmink, de egy idő után rettenetesen összegyűlik a sok kis tűszúrás, és pont ezért már nemcsak mentális és lelki, hanem testi problémákat is okozhat.
No de nézzük is végig, honnan ered és mit jelent maga a fogalom.
A stressz mint pszichológiai fogalom eredete
Selye János 1936-ban, a Nature-ban ismertette meg a tudományos világot egy új jelenséggel, amelyet akkor még nem nevezett stressznek. Ez a jelenség tulajdonképpen a szervezet nem fajlagos reakcióegyüttesének leírása volt, amellyel az élő organizmus mindenfajta, egyensúlyát megzavaró külső körülményre reagálni szokott. Selye csak hosszú vívódás után nevezte el a jelenséget stressznek (az angol szó eredeti jelentése feszültség, idegfeszültség). Az osztrák–magyar származású, kanadai vegyész, belgyógyász, endokrinológus kutatásának lényege, hogy a biológiai stresszreakció a különböző stresszalapú betegségek előidézése mellett tulajdonképpen az élet fenntartását, az egészség helyreállítását is szolgálja.
A legtöbb ember számára ma a mindennapi életben a stressz idegfeszültséget jelöl
Mikor van "baj"?
A fizikai és lelki egészségünk megőrzése szempontjából a stressz egy szükséges működés. Mindannyiunknak vannak olyan élményei, bizonyos kihívást jelentő helyzetek (sportban, munkahelyen, gyereknevelésben), amikor egy felfokozott állapotban a vártnál jobban teljesítettünk vagy reagáltunk. Ezt az úgynevezett pozitív stresszt eustressznek is szokták nevezni, amely növelheti a teljesítményünket és sokszor motiválóan hat ránk.
Mindannyiunknál létezik egy saját, optimális tartomány, amit ha a stressz krónikusan túllép, akkor az gyakran testi és lelki betegségekhez vezethet, amit pedig distressznek nevezünk. Ezért érdemes erre odafigyelnünk, és a stressz kezelésével foglalkoznunk. De nem mindegy, hogyan, ahogy azt már Selye János is megfogalmazta:
“Nem a stressz öl meg, hanem az, ahogyan reagálsz rá.”
Mi az a stresszkezelés?
Valamilyen formában mindannyiunknak vannak eszközei a stressz kezelésére, amik nem mindig tudatosak. Feszült helyzetben egy dohányos például rágyújt, más egy hosszú nap után futni megy. Az is, aki felhívja egy barátját „panaszkodni”, tulajdonképpen stresszkezelést végez, még ha ez nem is tudatos.
Vannak aktív megküzdési formáink (pl. testmozgás, szociális támasz keresése), és passzív, inkább elkerülő megküzdési formák (pl. dohányzás, körömrágás stb.). Mindkettő lehet rövid távon célravezető, a hosszú távú hatás érdekében ugyanakkor érdemes a konstruktív stresszkezelési formák elsajátítására és tudatosabb alkalmazására törekedni.
Ötletek a konstruktív stresszkezeléshez
Az, hogy kinek, melyik stresszkezelési forma válik be, valójában nagyon egyéni. Függ az életkortól, személyiségtől, az adott helyzettől. Ami egyik barátunknak nagyon bejön, nem biztos, hogy nekünk is be fog, és ezzel nincs is semmi baj.
Ezért érdemes önmagunk számára egy listát készíteni azokról a tevékenységeinkről, amik töltenek, lazítanak. Lásd előző írásom. Ehhez érdemes felidézni azokat a tevékenységeket is, amiket gyerekkorban szerettünk csinálni.
A stresszkezelés „tuti receptje” helyett ezért a teljesség igénye nélkül bemutatunk pár konstruktív módszert, amelyek az emberek nagy részénél hatékonyak:
Önmegfigyelés
Hasznos és jó módszer az, ha naplót írunk, ami sokat segíthet önmagunk megismerésében, a stresszorok beazonosításában, és a hozzánk legközelebb álló stresszkezelési forma megtalálásában. Lehet ez egy egyszerű táblázat is, ami a következőket tartalmazza: időpont, kiváltó körülmény, (azaz mitől lettem stresszes), testi tüntetek, érzések/gondolatok, mi segített megnyugodni. Érdekes lesz tudatosítani, mennyi minden segít a hétköznapokban megnyugodni, amiket eddig esetleg automatikusan használtunk.
Testmozgás
A testmozgás nemcsak a testnek, a léleknek is jót tesz. Dr. Tapolyai Emőke rendszeresen népszerűsíti a futást azzal, hogy olcsóbb, mint a terapeuta. Egykori úszóedzőm is gyakran mondta:
A láb mindig kéznél van.
Futás helyett bevezethetjük a sétákat. Lift helyett válasszuk a lépcsőzést, autó helyett menjünk néha gyalog, biciklivel, vagy a buszról szálljunk le hamarabb, és az utolsó száz métereket tegyük meg gyalog.
A napunk is teljesen más lesz, ha egy rövid légzőgyakorlattal és pici testmozgással indítjuk a reggelt. Lehet ez egyszerű, nyitott ablaknál végzett fejkörzés a ki-be légzés váltakoztatásávak, karkörzés, vállkörzés.
Ha színesíteni szeretnénk a repertoárt, ma már számtalan ajánlást találunk rá interneten és a közösségi médiában.
Meditációs és relaxációs módszerek
Ma már egyre több jóga, relaxációs és meditációs csoport foglalkozás közül választhatunk. De ha ez nagyon nem fér bele, bármikor tehetünk magunkért azzal, ha a légzésünket tudatosan figyeljük és lassítjuk.
Mindannyian megtapasztaltuk, hogy amikor idegesek vagyunk, akkor a levegőt is szaporábban, felületesebben vesszük, ami fenntartja a feszült, stresszes állapotot. Ilyenkor érdemes hasi légzésre váltani, ami folyamatos lenyugvást eredményez.
Tegyük a kezünket a hasunkra, és tudatos figyelemmel belégzésnél hagyjuk, hogy a has emelkedjen, kilégzésnél visszamenjen.
További opciók a hanggal vezetett, célirányos meditációk, amikre a saját csatornámon is lehet példát találni:
Alkotás
A kreativitás csökkenti a mindennapos stresszt. A rajzolás, festés, színezés, írás, zenélés mellett az olyan hétköznapi tevékenységek is idesorolhatók, mint a sütés, főzés, barkácsolás vagy a lakásunk szépítgetése.
A kertészkedés, a földdel, a növényekkel és az állatokkal való kapcsolódás szintén hatékony módszerek.
Örömteli tevékenységek
Ebbe a kategóriába tartozik minden olyan dolog, ami jó érzéssel tölt el. Erre érdemes tudatosan figyelni és listát készíteni, ami folyamatosan bővülhet, (lásd előző írásom). Ez van, akinél egy jó könyvet, egy forró fürdőt, valami társasági eseményt jelent. De lehet ez teljesen meglepő, vagy szokatlan egyéni választás is, mint pl. valakinél a takarítás.
A gyászban én táncolni jártam…
Társas támasz
Jó, ha tudunk a problémáinkról beszélni és konstruktívan kitárgyalni valakivel. Lehet ez családtag, barát, társ, akivel megoszthatjuk és hatékonyan átbeszélhetjük a történéseinket és a hozzá kapcsolódó érzéseinket. Sokszor már attól jobban érezzük magunkat, ha kibeszélhetjük a problémáinkat.
Természet, környezetváltozás
Hagyjuk el a stresszforrás helyszínét! Ha idegesek vagyunk a főnökünkre, akkor menjünk el ebédelni valami külső helyre, akár egy parkba. Ha idegesít az otthoni felújítás, tegyünk egy sétát vagy találkozzunk a barátainkkal! Minél többet van lehetőségünk zöld és nyugodt környezetben lenni, annál jobban fogjuk érezni magunkat a bőrünkben is.
Egyik technika nem zárja ki a másikat, azaz előfordulhat, hogy bizonyos helyzetekben egy jó könyv, míg máskor egy kiabálástól hangos baráti társaság jelenthet számunkra kilépést és megnyugvást.
Mikor forduljunk szakemberhez?
Mivel a stressz minden ember életében jelen lehet, jogosan merül fel a kérdés, mikor van szükség szakemberre. Hol van az a határ, amikor már a fentebb említett stresszkezelési technikák nem bizonyulnak elegendőnek.
Amikor a stressz tartósan befolyásolja a hangulatot, a mindennapi tevékenységek elvégzését (pl. nem tudunk bemenni az iskolába vagy a munkahelyünkre), és az egyéni stresszkezelési technikáink nem segítenek, már az egészséget veszélyeztető tünetek (pl. szív és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, gyomorbántalmak, migrén, alvási zavarok, pánikroham) jelentkeznek, akkor mindenféleképpen szakemberhez érdemes fordulni nemcsak a testi, hanem a mentális problémáinkkal is.
______
Vanyovszki Mária
Comments